Sérülés

Sérülés

/Concussion, 2015/

A Sérülés című film egy igaz történet alapján játszódó mozifilm. A Will Smith által alakított főszereplő egy törvényszéki patológus, aki kiváló szakértelemmel és rendkívül emberi módon nyúl “ügyfeleihez”.

A Sérülés egy amerikai focista boncolásával kezdődik, amely során kiderül, hogy mi lehet a halála és azt megelőző betegsége hátterében. Ez a tény azonban egy eset kapcsán még nem számít bizonyítottnak, ráadásul igen érzékenyen érinti az amerikai fociligát, így hiába a nagy felfedezés, ez nem tud napvilágot látni.

A történet nagyon élethűen mutatja be azt a helyzetet, amikor egy “jelentéktelen” orvos szava semmit sem ér, ha ezáltal veszélybe kerülhet egy biznisz és így rengeteg pénz; még akkor sem, ha sportolók élete kerül ezáltal veszélybe.

A film a kitartásról, elhivatottságról és az igazságról szól, annak minden veszélyével együtt.

Túl szexi lány

Túl szexi lány

/I Feel Pretty, 2018/

A Túl szex lány című film elsőre egy tipikus vígjátéknak tűnhet kevés mondanivalóval, sok kacagással. De ha utánajárunk, hogy valójában miről is szól, egyből meglátjuk, hogy a filmnek bizony komoly üzenete van.

A történet főszereplője, Renee egy átlagos lány, átlagos munkával, átlagos külsővel, kevés önbizalommal. Ha magára néz, egy duci lányt lát, aki csak ábrándozik az álommunkáról és a szőke hercegről; mígnem egy napon arra eszmél, hogy egy teljesen más lány tekint vissza rá a tükörből… Ez a lány vonzó, hisz magában, tisztában van az értékeivel, és úgy érzi, hogy megérdemli, hogy sikeres legyen a munkában és a szerelemben is.

A film mondanivalója, hogy az önbizalom belülről jön, ugyanis Renee külsejében semmi sem változott ez idő alatt.

Vajon, ha elkezdenénk hinni magunkban, felsorakoztatnánk az értékeinket és ezeket beépítenénk a magunkról való gondolkodásunkba, mennyivel lehetnénk sikeresebbek és ezáltal elégedettebbek az életünkkel?

Forrest Gump

Forrest Gump

/Forrest Gump, 1994/

Forrest Gump című filmről talán mindenkinek a “Fuss, Forest! Fuss!” szállóige jut először eszébe, de nem csak ettől lett a film emlékezetes.

Sokak kedvencét alakító Forrest Gump egy különleges, nagyon szerethető figura, akihez hozzáfoghatót nem nagyon elevenítettek meg még a filmvásznon ilyen jól. Forrest minden jelentős eseményen részt vett az 1950-es évektől 1970-ig, mégsem érzékelte ennek igazán jelentőségét. Elvégzi a főiskolát, kiváló sportolóvá válik, mégis mindezt olyan természetesen, mintha csak arra kérnénk valakit, hogy vigye le a szemetet. A film egésze alatt ezt a könnyedséget érezzük.

A történet főszereplője, olyan, mint egy mesehős, akinek végighallgathatjuk a kalandos életét és ez alatt elszakadhatunk a szürke hétköznapokból. Mi más is lehetne a zárszó, mint: “Fuss, Forest! Fuss!”.

 

ÚTRAVALÓ

ÚTRAVALÓ

Minden nap van okunk HÁLÁSnak lenni:

Hálásak lehetünk azért, mert reggel egészségesen keltünk fel;
Hálásak lehetünk azért, mert kiélvezhettük a gőzölgő kávé illatát, a meleg étel finom ízét;
Hálásak lehetünk azért, mert olyan munkánk van, amit imádunk;
Hálásak lehetünk azért, mert volt időnk és erőnk sportolni;
Hálásak lehetünk azért, mert felhívott a legjobb barátunk, hogy megkérdezze, hogy vagyunk;
Hálásak lehetünk azért, mert van egy összetartó családunk;
Hálásak lehetünk azért, mert van hova és van kihez hazamenni;
Hálásak lehetünk azért, mert felismerjük, hogy mikért lehetünk hálásak.

Azzal, hogy minden nap átgondoljuk, hogy ma miért lehetünk hálásak, sokkal értékesebbnek látjuk a világot és önmagunkat is, hiszen a rutinszerű cselekvésekben is megtaláljuk a szépet, az örömöt, ez pedig hozzásegít egy boldogabb, elégedettebb élethez.

Te miért lehetsz ma hálás, miért mondhatsz köszönetet?

ÚTRAVALÓ

ÚTRAVALÓ

Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget,

a hangzavarban a harmóniát.

A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.”

(Albert Einstein)

Kommunikáció hatékonyan

Kommunikáció hatékonyan

Találós kérdés: Egész nap használjuk: otthon párunkkal, boltban a reggeli vásárlása során, munkahelyünkön egy meetingen; lehet verbális és nonverbális; megtehetjük direkt vagy indirekt módon; lehet szóban vagy akár írásban is alkalmazni; mi az? Persze, hogy a KOMMUNIKÁCIÓ!

Mivel életünk minden területére kiterjed kommunikációnk, így érdemes időt, energiát szánni arra, hogy minél hatékonyabban tudjuk használni, ugyanis, ha jól fogalmazzuk meg, amit szeretnénk kifejezni, gördülékenyebb, nyugodtabb életünk lehet.

MIRE FIGYELJÜNK A KOMMUNIKÁCIÓNK SORÁN?

1. Fogalmazzunk EGYSZERŰEN ÉS TÖMÖREN!

Azaz, ne  homályosan, körbeírással, nagy vargabetűkkel próbáljuk kinyögni, amit szeretnénk.

Ezt leginkább úgy tudjuk elérni, ha fejben kitaláljuk, hogy mit is szeretnénk. Ha ez a gondolat még kusza a fejünkben is, egész biztos, hogy kimondva sem lesz ez másképp. Érdemes végiggondolni tehát, hogy mit is akarunk. Ha ez megvan, még ekkor sincs garancia arra, hogy ezt egyértelműen is sikerül megfogalmazni. Ha nem megy elsőre, írjuk le a mondandónkat, amit folyamatosan tudunk tömöríteni, egyszerűsíteni. A barokkos körmondatokból tőmondatokat alakítsunk és próbáljuk meg a gondolatunk lényegét megfogalmazni. Ha ez (akár sok gyakorlás árán is), de sikerül, biztosan időt fogunk spórolni kommunikációnk által. Sőt! Ezáltal azt is gyakoroljuk, hogy különböző helyzetekben hogyan tudjuk a dolgok lényegét megtalálni. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a “kérlek” vagy egyéb stilisztikai elvárásokat hanyagoljuk, csupán próbáljunk tömörek lenni beszédünkben.

2. Célozgatás helyett NYÍLT kommunikáció!

X:”Drágám, égve maradt a konyhában a lámpa!”

Y:”Igen, látom. Mit szeretnél ezzel mondani?”

X: “Hát nem voltam egyértelmű? Oltsd le, kérlek!”

Y: “Na, ha ezt mondod, akkor értem, hogy mit szeretnél.”

Ismerős a helyzet? 🙂 Sokan nem szeretnek szívességet kérni, és azt gondolják, hogy a célozgatással kikerülhetik a kérést, ugyanakkor a mondandónak ugyanaz a lényege, valamit szeretnének, ha a másik megtenne a kedvükért. Vajon mennyi időt, és bosszúságot spórolunk meg magunknak és környezetünknek, ha kedvesen, ámbár egyértelműen kérünk valamit.

3. Játszmázás nélkül

A leggyakoribb példa a játszmázásra:

“X: Mi a baj?

Y: Semmi.

X: Látom, hogy valami nincs rendben, szóval elmondanád, hogy mi a gond?

Y: Mondtam már, hogy az ég világon semmi… “

Ez leggyakrabban akkor okoz gondot, mikor mind a két fél érzékeli, hogy mosolyszünet van, mégsem kerül felszínre a probléma, csak a sarokban puffogás marad. Érdemes egy próbát tenni, hogy abban a pillanatban, amikor valami nem tetszik, akkor mondjuk el az illetékesnek, persze a megfelelő stílusban. Ha ez nem megy egyből, akkor vegyünk néhány nagy levegőt, jelezzük a másik félnek, hogy egy kis időt kérünk, amíg megnyugszunk és felnőttek módjára tudunk belevágni mondandónkba. Ugyanis, ha elejét vesszük a vitának, egy csomó negatív dologtól kíméljük meg magunkat.

Gondoljunk csak arra, hogy hány felesleges eszmefuttatást folytatunk le, amikor párunk elfelejt hazafele bevásárolni:

  • “még erre sem lehet megkérni”
  • “nem lehet számítani rá”
  • “neki minden más fontosabb”
  • vagy esetleg “biztos van valakije, és vele volt, ezért nem volt ideje”

és még a végtelenségig sorolhatnánk, egyre jobban beleloholva magunkat. Miközben azt is mondhatnánk, “Szívem, tudom, hogy sok dolgod van, de ma te voltál a soros a bevásárlásnál, és úgy látom, hogy elfelejtetted, esetleg el tudnál menni ide a közeli kisboltba?” Vagy nyíltan meg is kérdezhetjük, hogy miért maradt el a shopping, persze ne egyből letámadva. A legnagyobb veszélye a játszmázásnak, hogy a tényleges problémát nem vagy csak későn (amikor már vita van belőle) mondjuk ki. Ha nem vállaljuk fel a problémánkat, csak “sértődőset” játszunk, azzal feszültséget keltünk egymásban és hosszútávon egy fal képződhet közöttünk. Tehát legyünk egyenesek és vállaljuk fel a vitát, ha szükséges. Persze a megfelelő módon, amihez segítségül lehet a következő pont.

4. Asszertív kommunikáció

Ha kiegyensúlyozottabb, stresszmentesebb életet szeretnénk élni, érdemes az asszertív kommunikációt alkalmazni. Az asszertív viselkedés önérvényesítő magatartást jelent, amit kommunikációnk során is tudunk használni.

Legfőképpen az érzelmileg nehéz konfliktusok során tud segíteni nekünk, bárkivel is kerülünk összetűzésbe.

Ahhoz, hogy asszertívek tudjuk lenni, az alábbiakra érdemes figyelni:

1. Nyugodt hangnemet használjunk! Ha valaki ordítva, vagy akár agresszívan próbálja elérni, amit szeretne, biztosan hátránnyal indul. Tehát mindenképp figyeljünk a barátságos, ugyanakkor határozott fellépésre. Ebben segítségül lehet mosolyunk, egyenes testtartásunk és persze megfelelő beszédtempónk és hangerőnk.

2. Próbáljuk a másik álláspontját, érveit átgondolni és megérteni, hogy ő mit szeretne. Ha beleképzeljük magunkat a másik helyébe, egyrészt empátiánkat fejleszthetjük, másrészt könnyebben tudunk kompromisszumra törekedni azáltal, hogy felismerjük a másik igényét és a sajátunkhoz próbáljuk közelíteni.

3. A mondandónkat azzal kezdjük, hogy “Nekem ez azért esik rosszul…” vagy “Én úgy érzem…”. Ha saját érzéseinket mondjuk ki először, a másik fél könnyebben fogja megérteni, hogy mi a probléma és kevésbé fogja támadásnak venni.

4. Ne minősítsük a másikat!
“Te olyan buta vagy” vagy “Érzéketlen vagy, akivel semmit se lehet megbeszélni” mondatokkal nem csak továbbszítjuk a vitát, de a konfliktustól független bántó kifejezésekkel minősítjük a másikat. Ehelyett mondjuk inkább azt, hogy “Rosszul esik, hogy nem figyelsz rám, mikor ilyen fontos dolgokról van szó”. Ebből már el tudunk indulni anélkül, hogy a másik személyiségét sértegetnénk.

5. Ha sikerül mind a két félnek nyugodt lenni és meghallgatni a másikat, megérteni, hogy mi is a valós probléma, elkezdhetünk azon dolgozni, hogyan tudunk megoldást találni. Ha ezt sokszor gyakoroljuk, hamar mindennapossá tud válni és nem csak a stressztől véd meg minket, de egy boldogabb párkapcsolathoz, munkahelyi légkörhöz is hozzásegíthet.

Az asszertív kommunikáció nem csak a vitás helyzetekben tud segítségül lenni, hanem akkoris, ha kellemetlen helyzetbe kerülünk, például egy előnyösnek tűnő munkahelyi megbízást visszautasítunk, mert úgy érezzük, hogy elvenné a szabadidőnket a családunktól. Ebben az esetben is érdemes azzal kezdeni, hogy „Jól esik, hogy rám gondoltak, nagyon megtisztelő, és sokat gondolkodtam rajta, de úgy érzem, hogy most az a jó döntés…”. Ha kifejezzük hálánkat, elmondjuk érveinket, és érzéseinket a szituációval kapcsolatban, jó eséllyel nem lesz rossz érzése főnökünknek.

Ezáltal nemcsak nyugodtabb életünk lehet, de magabiztosabb emberré is válhatunk, aki tisztában van azzal, hogy mit szeretne elérni és ennek mi a legjobb és őszinte módja.