Édesek és mostohák

Édesek és mostohák

/Stepmom, 1998/

Az Édesek és mostohák egy kényes témát hitelesen, nagyon életszerűen bemutató film.

A történet főszereplője két olyan nő, akiknek tulajdonképpen semmi köze nem lenne egymáshoz, ha az egyik nőt nem az a férfi akarná feleségül venni, aki a másiktól vált el. A film azt a helyzetet mutatja be, mikor egy nő lába alól kicsúszik a talaj és emiatt egy másik nőt hibáztat, ugyanakkor a szó szoros értelemben ez a felbukkanó nő nem mostoha, hanem egy szerethető pótanya jelölt.

Az Édesek és mostohák egy érzelmes és érzékenyítő film arról, hogyan lehet megoldani egy nehéz helyzetet a körülményekhez képest ideálisan. Tanulságos, remek alkotás.

A régi város

A régi város

/Manchester by the Sea, 2016/

A régi város című film szintén egy Oscar-díjas alkotás. A történet nagyon valósághűen, hiteles mutatja be tragédiák feldolgozását több szálon is.

A dráma középpontjában egy kamasz srác és nagybátyja története áll, ugyanakkor ennél sokkal többről van szó.

A film kiválóan mutatja be, hogy mindenki másképp dolgozza fel az őt ért traumákat és mindenkinek másfajta megküzdési stratégiája van; van, aki tagadásba, van, aki alkoholba menekül és van, aki megpróbál továbblépni és újra felépíteni az életét. Ugyanakkor egy valamiben mindenki azonos: soha nem lesz már olyan az életük, mint az előtt, hogy elveszítettek valakit, aki nagyon közel állt hozzájuk.

A film nem csak a forgatókönyv, de a főszereplő alakítása miatt is megkapta azt a bizonyos szobrot, ami, mind a két kategóriában méltó helyet talált magának.

COCO

COCO

/Coco, 2017/

A Coco című animációs film szintén egy Oscar-díjas alkotás. A történet középpontjában egy család és annak múltjának a felderítése áll.

Miguelnek, Coco unokájának legfőbb vágya, hogy muzsikus lehessen, ám családja ezt teljes mértékben ellenzi. A fiút ez kicsit sem riasztja el álmának megvalósításától, még egy gitárt is képes ellopni annak érdekében, hogy megmutathassa tehetségét, ám ekkor valami váratlan történik vele: olyan képességre teszt szert, ami által látja a halottakat és ő is láthatóvá válik számukra. Ekkor veszi kezdetét a családja titkainak felderítése.

Az animációs film tele van érzelmekkel, humorral és egy igazán látványos képvilággal. Coco legnagyobb értéke, hogy a túlvilágot, az elhunytakat olyan könnyedén és természetesnek mutatja be, hogy ezáltal teljesen feloldódik a gyerekekben a haláltól való félelem.

Agglegények

Agglegények

/The Bachelors, 2017/

Az Agglegények című film a gyászról; egy anya, egy feleség elvesztésének feldolgozásáról szól. A film főszereplője egy 17 éves fiú és édesapja, akiknek saját és közös történetüket követhetjük nyomon.

Az apa teljesen befordul, és bár mindent megtesz, hogy leküzdje az elvesztéssel járó fájdalmat, valójában nem akarja elengedni a feleségét. Mindeközben a fiú magára maradva az érzéseivel, félelmeivel próbál kapaszkodni az élet adta lehetőségekbe.

A film igazán megható és életszagú, tökéletesen mutatja be azokat az érzéseket, fázisokat, amin egy gyászoló átmegy. Sokszor nem is gondolnánk, hogy ahhoz, hogy valakit “visszahozzunk” az életbe, elég ha egyszer kikiabáljuk magunkból dühünket, félelmünket…

Ha eljön Joe Black

Ha eljön Joe Black

/Meet Joe Black, 1998/

A Ha eljön Joe Black című film mondhatni klasszikus darab, amiről gyakran hallhatunk még 20 évvel megjelenése után is. A történet sajátosan mutatja be egy idős ember halálba vezető útját.

A főszereplőt 65. szülinapján megérinti a halál szele, amit egy hús-vér ember meg is testesít. A film tulajdonképpen azt az időszakot mutatja be, amíg az idős William Parrish megküzd a halál gondolatával, tényével és megpróbálja megváltoztatni a lehetetlent. Mindeközben a halált megtestesítő Joe Black megismeri az élet ízét.

Ha a film mögé nézünk, egy ijesztő képpel találjuk szembe magunkat, mégpedig az élet végességével, ami akarva-akaratlanul is arra késztet minket, hogy álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk át életünket és azt hogy mi mire szeretnénk majd visszaemlékezni a halálos ágyunkban; és ehhez mit kell tennünk a jelenben és a jövőben.

AZ ÉLET SZÉP

AZ ÉLET SZÉP

/La vita e bella, 1997/

Ha egy filmet kellene választanom, amiről azt gondolom, hogy mindenkinek legalább egyszer látnia kell, azt hiszem, ez lenne az.

Az élet szép egy olyan kivételes alkotás, ami nemcsak a holokauszt drámai oldalát mutatja be, de egy olyan szívmelengető történetet is elénk varázsol, amiben egy szülő mindent megtesz, amit csak tud, hogy megvédje gyermekét és a pici lelkét.

A film egyszerre megrendítő, hiszen nem tudunk és nem is akarunk elvonatkoztatni attól, hogy ez a történelem mondhatni legnagyobb fekete foltja; mégis tud bájos és igazán szerethető lenni az Oscar-díjas szereplést alakító apuka és fia szeretete, játéka által.

Azt gondolom, hogy ez a romantikus dráma egyszerre tanít minket arra, hogy értékeljük az életünket, bármi is történik velünk; másrészt, hogy hogyan küzdjünk meg az élet adta nehézségekkel. Ez a film egy igazi kincs, ami által többek lehetünk.

 

AZ EMBER, AKIT OVÉNAK HÍVNAK

AZ EMBER, AKIT OVÉNAK HÍVNAK

/En man som heter Ove, 2015/

Az ember, akit Ovénak hívnak egy svéd fekete humorral fűszerezett komédia, olykor tragikus jelenetekkel.

A film egy feleségét és munkáját elvesztett férfiről szól, aki úgy dönt, hogy életének értelme után megy, azonban valami mindig közbejön. A matiné végigkísér minket a morcos, elviselhetetlen öregúr változásán, aminek következtében egy kedves, segítőkész, vidám “nagypapa” válik belőle.

A főhős amennyire undok, annyira szerethető figura, ahogy a film is az.

A történet leginkább arra világít rá, hogy hiába érezzük úgy, hogy minden veszve van, mindig van választásunk úgy dönteni, hogy adunk értelmet a mindennapjainknak és keressük a boldogságunk forrását.

 

ÉDES NOVEMBER

ÉDES NOVEMBER

/Sweet November, 2001/

Az Édes november egy kíméletlen romantikus filmdráma, ami nem fukarkodik szenvedélyben, ambivalens érzésekben és könnyfakasztó jelenetekben.

A film egy haldokló fiatal nő egy hónapját mutatja be, felelevenítve az előzményeket és azt, hogy miért fontos hogy minden hónapnak legyen eleje és vége. A történet egyrészt egy szerelmi történetet mutat be, de sokkal több is annál, hiszen a halál szele folyamatosan simogatja Sarat, aki nem tudja, hogyan nézzen szembe a tényekkel.

Vajon sikerül valakit igazán közel engednie magához?

Csillagainkban a hiba

Csillagainkban a hiba

/The Fault in Our Stars, 2014/

A Csillagainkban a hiba nem egy könnyed, vidám film, hanem egy mélyenszántó, kíméletlen mű.

A történet főszereplője két rákos fiatal, akik nemcsak egymásra, hanem önmagukra is találnak.  Együtt fedezik fel a világot és kezdenek el élni. Megtapasztalják a szerelmet, a fájdalmat, és magukba szippantják az élet minden egyes rezdülését, még ha oxigén palackon is keresztül.

A film megtanít értékelni az életet. Amilyen nehéz, olyan szerethető és együttérzést kiváltó film, mely alapján felvetődik a kérdés: a halálos ágyadon mire szeretnél visszaemlékezni, és ehhez mit kell még tenned, mi tart vissza a megvalósításukban?

Váratlan szépség

Váratlan szépség

/Collateral Beauty, 2016/

A váratlan szépség a gyászt és annak feldolgozását mutatja be sajátosan. A film egy szerettét elvesztett férfi történetét jeleníti meg, aki élő halottként próbálja túlélni mindennapjait. De ez már nem olyan, mint mikor még életének egyik főszereplője is élt.

Eltűnt a mosoly az arcáról, nincsenek céljai és képtelen továbblépni. Leveleket ír, melyeknek három fogalom a címzettje, “akiktől” magyarázatot vár erre a tragédiára, ezek a “szereplők” pedig: az Idő, a Szeretet és a Halál.

Egy szerettünk halálával mi is kicsit meghalunk és az már nem is olyan fontos, hogy mennyi időnk van. Szeretni pedig nemcsak hogy nehezebbé válhat, de arra is rájövünk, hogy mennyire veszélyes, hisz a szeretett személyt el is veszíthetjük…